Az élet valójában nagyon egyszerű: amit adunk, azt kapjuk vissza

 

Amilyennek tartjuk magunkat, olyanná is válunk. Minden egyes gondolatunk a jövőnket formálja. Élményeinket gondolataink és érzéseink határozzák meg. Mi teremtjük a helyzeteket, aztán lemondunk hatalmunkról azáltal, hogy a másikat hibáztatjuk saját kudarcunkért. Nincs ember, nincs hely és dolog, amelynek hatalma lenne felettünk, mert elménk egyedüli irányítói "mi" vagyunk. Mi hívjuk létre élményeinket, valóságunkat és benne mindenkit. Ha békét, harmóniát és egyensúlyt teremtünk elménkben, meg is fogjuk találni azokat életünkben.

 

Te melyik nézetet vallod?

 

"Nem bízhatok senkiben."

"Jók hozzám az emberek."

 

Ez a két nézet teljesen eltérő élményekhez juttat. Amit önmagunkról és az életről gondolunk, bekövetkezik.

 

Az egyetemes hatalom nem bírál és nem ítélkezik felettünk

 

Egyszerűen elfogad bennünket olyannak, amilyenek vagyunk. Majd kivetíti életünkbe meggyőződéseinket. Ha a fejembe veszem, hogy magányos vagyok és senki sem szeret, akkor ezt is fogom tapasztalni. Ugyanakkor, amint kész vagyok ezt a negatív elvárást pozitívra cserélni, és hiszek abban, hogy "a Szeretet végtelen, szeretek és szeretetre méltó vagyok", életem is megváltozik. Kedves emberekkel fogok találkozni, akiket már régóta ismerek, kedvesebbekké válnak, és nekem sem esik már nehezemre szeretettel közeledni másokhoz.

 

Mikor felnövünk, hajlamosak vagyunk újraéleszteni gyermekkorunk érzelmi környezetét

 

Ez nem jó, vagy rossz, helyes vagy helytelen; ezt az "otthonképet" hozzuk magunkkal. Hajlunk arra is, hogy személyes kapcsolatainkba anyánkkal vagy apánkkal való kapcsolatunkat, esetleg kettejük viszonyát vetítsük bele. Gondolj vissza, hány szeretőd, vagy főnököd volt "éppen olyan" mint anyád vagy apád. Úgy bánunk magunkkal, miként szüleink bántak velünk. Ugyanúgy dorgáljuk és büntetjük magunkat.

"Semmit sem csinálsz jól." "Mindenért te vagy a hibás." - hányszor szidtad így magad?

"Csodálatos vagy." "Szeretlek." - Gyakran dicséred magad így?

De nem hibáztathatjunk szüleinket, mindnyájan áldozatok vagyunk, s ők nem taníthattak meg bennünket olyasmire, amit maguk sem tudtak. Ők minden tőlük telhetőt megtettek, hogy úgy éljenek, miként azt tanulták.

 

A hatalom lényege a most-ban rejlik

 

Mindaz, amit ez idáig átéltél, azt múltból hozott gondolataid és elképzeléseid alakították. Azok a gondolatok és szavak formálták őket, amelyeket tegnap, a múlt héten, az előző hónapban, tavaly, tíz, húsz, harminc, negyven, vagy akár több éve gondoltál és mondtál, attól függően, hogy most hány éves is vagy. Ez volt a múltad, amelynek egyszer s mindenkorra vége. Ebben a pillanatban csak az számít, amit most gondolsz, hinni s mondani készülsz. Hiszen ezek a gondolatok és szavak fogják formálni jövődet. Figyeld meg, milyen gondolatok foglalkoztatnak e pillanatban. Negatív, vagy pozitív? Szeretnéd, ha ez a gondolat határozná meg a jövődet?

 

Gondolatokkal bajlódunk, pedig a gondolatok változtathatók

 

Mindegy, mi a probléma, élményeink csupán belső gondolatok kivetülései. Tán még az önutálat is csak egy magadról alkotott kép utálata. Van egy efféle gondolatod: "Rossz ember vagyok". Ez a gondolat hoz egy érzést, és azt készpénznek veszed. Pedig a gondolat nélkül érzés sem jött volna létre. És a gondolatok változtathatók. Gondolj mást, és megszabadulsz az érzéstől is!

 

A neheztelés, rosszallás, bűntudat és félelem több gondot okoz, mint bármi más

 

Ez a négy dolog okozza a legsúlyosabb bajokat testünkben és életünkben. Ezek az érzések mások hibáztatásából és az élményeinkért vállalt felelősség elhárításából erednek. Hisz, ha teljes mértékben felelősek vagyunk mindazért, ami életünkben végbemegy, nincs kit hibáztatnunk. Bármi történjék is "odakint", ez csupán belső gondolkodásunk tükörképe. Az emberek úgy bánnak velünk, miként belső elvárásaink azt megkívánják. Ha azon kapod magad, hogy efféléket hangoztatsz: "Mindig mindenki ezt és ezt teszi velem, folyton bírálnak, nem számíthatok rájuk, semmibe vesznek, megaláznak", akkor ideje felismerned, hogy erről te tehetsz. Eltorzult énképed vonzza azokat, akik a fenti módon viselkednek. Ha megváltoztatod gondolkodásmódodat, békén hagynak, s valaki mással teszik majd ugyanazt. Többé már nem vonzod őket.

 

Ha nem akarjuk, hogy nyomasszon a múlt, meg kell bocsátanunk

 

El kell határzonunk, hogy lemondunk a régi sérelmekről és megbocsátunk mindenkinek, magunkat is beleértve.